Vajon azok vagyunk-e, akikké a döntéseink által válunk?
Vagy attól, hogy rosszul döntünk, és annak elszenvedjük kellemetlen következményeit,nem feltétlen azonosulunk az adott szituációban kényszeresen felvett szereppel?...
Mert belül lehetünk azok, akiknek hisszük magunkat.
Itt belül, ahol még mi sem látjuk saját arcunkat.
Itt belül, ahol soha sincs csend, és az elme szüntelen zakatol...
Itt belül lakok én valahol...
/P.G./
Budapest, 2014.02.11.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.